top of page

Francia saláta?, orosz saláta?,... Ennek az általunk is igen kedvelt ételnek több mint tíz neve van!

Jóideig keresgélnem kellett az interneten amíg rátaláltam az általunk egyszerűen francia salátának nevezett étel helyes angol elnevezésére.

A végeredményen meg is lepődtem, hiszen egy olyan névre bukkantam, amiről eddig még soha nem hallottam: Olivier saláta.


A legviccesebb ebben az Olivier saláta ügyben az, hogy a különböző országok más-más országok neveivel asszociálják.


A Kelet-Európa és a Balkán környékén néha az orosz saláta, néha a francia saláta megnevezéssel találkozunk.

De Norvégiában és Dániában olasz salátának hívják, annak ellenére, hogy maguk az olaszok orosz salátaként emlegetik.

Hollandiában huszársaláta (Huzarensalade), Algériában macedón saláta a neve, bár se Algériának, se Macedóniának valójában semmi köze hozzá.

Törökországban még ennél is furcsább elnevezéssel találkozhatunk, a törököknél ugyanis az amerikai saláta nevet kapta.

A brazilok viszont csak simán (és persze tévesen) majonéz-nek hívják, de leginkább azt nem érti senki sem igazán, hogy a románok miért nevezik marhahússalátának (Salade de beauf)?


Valójában Lucien Olivier, egy belga és francia felmenőkkel rendelkező orosz séf találta fel.

Ugye, hogy igazságtalannak tűnik, hogy a világon senki sem hívja belga salátának?


Olivier séf salátájának 1860-as években feltalált eredeti változata óriási népszerűségre tett szert, és csakhamar éttermének védjegyes ételévé vált.


A századfordulón Olivier egyik séfhelyettese (sous-chef), Ivan Ivanov megkísérelte ellopni a receptet. Miközben egy este - szokásához híven egyedül - a salátaöntet készítette, Olivier-t hirtelen valami miatt elszólították a munkája mellől.

Ivanov kihasználva az alkalmat, belopózott Olivier magánkonyhájába, és alaposan szemügyre vette a készülendő alkotást.

Mindez lehetővé tette számára, hogy megalapozott következtetéseket vonjon le Olivier híres öntete receptjének kivitelezéséről.

Ivanov ezután felmondot Olivier-nél majd Moszkvába, egy alsóbb kategóriás étterembe ment dolgozni, ahol "nagyvárosi saláta" néven (oroszul: Sztolicsnij) egy gyanúsan hasonló salátát kezdett el szervírozni.

Az akkori "gourmandok" azonban arról számoltak be, hogy a Sztolicsnij saláta öntete gyengébb minőségű volt, mint az Olivieré, vagyis "hiányzott belőle valami".

Később Ivanov különböző kiadóvállalatoknak eladta a salátareceptet, ami nagyban hozzájárult ennek az ételnek a népszerűségéhez.

A Hermitage étterem 1905-ös bezárása és az Olivier család ezt követő Oroszországból való távozása miatt a salátát már "Olivier" néven is lehetett emlegetni.

Az egyik első nyomtatott Olivier-saláta recept, amely 1894-ben jelent meg, fél mogyorófajdot, két burgonyát, egy kis uborkát (vagy egy nagy savanyú uborkát), 3-4 salátalevelet, 3 nagy rákfarkat, 1/4 csésze felkockázott aszpikot, 1 teáskanál kapribogyót, 3-5 olajbogyót és 11⁄2 evőkanál provence-i öntetet (majonézt) tartalmazott.

Ahogy az a népszerű ínyenc receptek esetében gyakran előfordul, a ritka, drága, szezonális vagy nehezen elkészíthető alapanyagokat fokozatosan olcsóbb és könnyebben hozzáférhető élelmiszerekkel helyettesítették.


A ma ismert Olivier saláta az Ivanov Sztolicsnij salátájának egyik variánsa, ami azonban csak nagyon halványan hasonlít Olivier eredeti alkotásához.

Ez a változat minden ünnepi vacsora, különösen a szilveszteri vacsora egyik alapvető eleme lett, mivel az összetevők télen is rendelkezésre álltak.

Bár ma már az egzotikusabb ételek is széles körben elérhetőek, az Olivier saláta népszerűsége aligha csökkent: ez a saláta a vendégségek és a szilveszteri ünnepségek minden idők leghagyományosabb étele még ma is.




References:




14 megtekintés0 hozzászólás

Comments


bottom of page